NŐI SZOBA

Utazzunk szebbnél szebb helyekre

Málta egy gyönyörű szigetország Dél-Európában A Földközi tenger középső részén, stratégiai pozícióban elhelyezkedő szigetek fölötti uralomért az évszázadok során sok nagyhatalom harcolt. Málta az Európai Unió (EU) tagállama.

A Földközi-tenger közepén, Szicília és Afrika között fekvő Málta kis mérete ellenére változatos élményt nyújt az utazóknak. Piramisoknál is régebbi templomromok, középkori paloták, szűk utcák és hatalmas katedrálisok őrzik a három lakott szigetből álló ország (Málta, a kisebb Gozo és a még kisebb Comino) gazdag múltjának emlékeit.

A tenger apró öblei és sziklákkal szabdalt partszakaszai szintén sok szépséget és örömöt rejtenek. A búvárkodni szeretők számára ez az egyik legjobb hely a Földközi-tenger térségében. A máltaiak nagyon vigyáznak arra, hogy minden vendégük jól érezze magát. Egy biztos: nagyon megéri felfedezni ezt az országot.

Éghajlata

Az éghajlat mediterrán, enyhe, esős telekkel és forró, száraz nyarakkal. Az év nagy részében kék ég és ragyogó napsütés jellemzi. A nyár forróságát szerencsére enyhítik a szinte folyamatosan fújó északnyugati szelek. Ezt időnként a Szahara felől érkező forró és rendkívül párás légáramlat szakítja meg, amely nehézzé teszi az emberi szervezet lehűlésést. Ezt a szelet Máltánxlokknak nevezik. Szerencsére meglehetősen ritkán fordul elő szélsőséges mértékben.

A nyár általában szeptember végén ér véget, amikor az Atlanti-óceán felől érkező légáralmatok elérik a szigeteket. A hirtelen viharos időjárás után a hőmérséklet lassan csökken, és még a Szent Márton nyara (október vége, november eleje) is napos és meleg lehet. Ez a mezőgazdasági művelés fő időszaka.

A máltai telet az európai hideg, a szaharai forró, és az atlanti-óceáni hűvös légtömegek váltakozása határozza meg. Hidegebb időszakokban hó is hullhat, ám a fagy ismeretlen a szigeteken.

További jelentősebb szelei a majjistral (misztrál, az Atlanti-óceán felől), tramuntana (északról) és a grigal (északkeletről).

Az évi csapadék mennyisége: 560 mm. Ennek jelentős része a heves téli záporok során hull. Az átlagos mennyiség azonban Máltán nem mérvadó adat, mert évről évre drasztikus változások lehetnek a csapadék mennyiségében (1015 mm-től a szinte teljes szárazságot jelentő 255 mm-ig).

Bécs: Ausztria fővárosa és egyik szövetségi tartománya.

A város ősi, rómaiak kora óta (Vindobona) jelentős település, Ausztria fővárosa, politikai, gazdasági, kulturális és szellemi központja, nemzetközi rangú kongresszusi és vásárváros, az ENSZ harmadik székhelye (New York és Genf mellett). Itt székel a szövetségi kormány, az államfő, a parlament két háza (a Szövetségi Tanács és a Nemzeti Tanács), a Legfelső Bíróság és az Alkotmánybíróság. Az ENSZ intézményei közül itt van többek között az UNIDO (Iparfejlesztési Szervezet), az IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) és a UNODC (Kábítószerügyi és Bűnözésmegelőzési Hivatal) központi irodája. Bécs a központja az EBESZ-nek (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet), az OPEC-nek (Olajexportáló Országok Szervezete) és számos egyéb nemzetközi és társadalmi szervezetnek. Történelmének, kulturális és művészeti értékeinek köszönhetően egyike Európa legkedveltebb turistacélpontjainak.

Bécs, avagy ahogy a németek nevezik Wien, Ausztria fővárosa és egyben az ország legkisebb szövetségi tartománya. A főváros az ország egyik szellemi, kulturális és gazdasági központja is. Itt találhatóak Ausztria főbb közigazgatási szerveinek székhelyei. A Duna által kettészelt város a Bécsi medencében terül el. A város nyugati pereme már a Bécsi-erdőhöz tartozik, amely az Alpok elővonulata.  

A város kereskedelmi utak kereszteződésénél épült, itt találkoznak a keletet nyugattal, az északot déllel összekötő főbb kereskedelmi útvonalak. Bécs központi fekvését tükrözi a szomszédos országok határainak közelsége is, hiszen se a szlovák, se a magyar valamint a cseh határ sem húzódik túl messze a fővárostól. 

A Wien szó eredete

Maga a „Wien" név több ezer éves folyamat során alakult ki, egy kelta település nevéből. Egyesek kutatók szerint a város neve az i. sz. 4. század kelta  La- Téne korszakának Vedunia, azaz „erdei patak" elnevezésből vezethető le. Ennek bizonyítékaként a Wien folyó jobb partján, a 3. kerületben elhelyezkedő településre hivatkoznak. A gondolatmenetet folytatva a Vedunia elnevezésből alakult ki a Veidina név, majd ebből a későbbi Venia, Wenia vagy Wennia, és végül Wienne. Ha ezt a nézetet fogadjuk el, akkor a Vindobona névnek semmi köze sincs a Wien névhez. A másik magyarázat ennek némiképp ellentmond, hiszen azt állítja, hogy a Leopold-hegyen lévő kelta kisváros viselte a Vindobona nevet, melynek jelentése „fehér föld" vagy „fehér birtok", és amely több névváltozáson ment keresztül (Vindovona, Vindovina, Vindomina, Videnica, Vidunji, Viden, Weinne, Wien)

Történelme:

Bécs természetes utak csomópontjában alakult ki. A rómaiak előtti időben Vianomina néven volt ismert, a római korban Vindobona néven légiós tábort alapították itt. A Duna menti Pannonia-limes, valamint a Borostyánút csatlakozási pontjaként hadászati jelentősége mellett politikai, közlekedési, kereskedelmi jelentősége révén folyamatosan lakott polgári településsé fejlődött.

Wien nevén csak 1030-ban említik először. A XII: században a Babenberg hercegek székhelyükké tették. II. Jasomirgott Henrik 1114-ben tette le a Szent István-székesegyház (Stephansdom) alapkövét, 1160-ban pedig megépíttette az első hercegi palotát. Városi kiváltságokat 1221-ben nyert, 1237-ben szabad német birodalmi várossá emelték. IV. Rudolf herceg 1365-ben alapította meg a bécsi egyetemet. 1480-ban Bécs püspöki székhely lett. 1484-ben Mátyás király foglalta el, az ő haláláig a magyar király székhelye volt, I. Ferdinánd pedig a német császárok székhelyévé tette.

Bécs 1529. évi ostroma szeptember 27-től október 16-ig tartott. Az főváros ekkor szenvedte el az első török ostromot, amely osztrák győzelemmel végződött. A védőket Wilhelm von Roggendorf és Niklas Salm hadvezér irányította. Salm a harc közben megsebesült, és az ostromot követően meghalt.

A város csak a 16.századtól kezdett rohamos fejlődésbe, amikortól a Habsburgok lakhelyükké választották.

1683-ban Kara Musztafa vezérlete alatt a törökök másodszor is ostrom alá fogták; Ernst Rüdiger von Starhemberg 13 000 katonával és 7000 polgárral addig tartotta magát a várban, amíg V. Károly lotaringiai herceg és Sobieski János (III.János) lengyel király seregeikkel Bécs segítségére nem jöttek. Irtóztató vereség után a török a várost elhagyta. 1704-ben épültek a még a XIX. század végén is fennállt külvárosi sáncok, melyeket a kurucok támadásai miatt emeltek. A török fenyegetések elmúltával ragyogó barokk korszakát élte a város egészen az 1770-es évekig. Legendás kulturális központtá vált.

Bécs a történelemben sokszor játszott fontos szerepet azzal, hogy békekötéseknek, szerződéseknek, kongresszusoknak adott helyet. 1809-ben a franciák vették be Bécset, s itt írtak alá egyezményt például I Napóleon francia császár 1809-es győztes ausztriai hadjárata után, de a legjelentősebb minden bizonnyal az 1814-1815-ös bécsi kongresszus volt, ahol Európa újrafelosztására került sor.1848. október 6-án Bécsben forradalom tört ki és Windischgrätz ostrommal vette be a várost.

A „manufaktúrák időszaka" után, az 1840-es évektől Bécs újabb, addigi legnagyobb fejlődése indult meg. 1858-ban kezdték a glacis lerombolását és a Ringstrasse kiépítesét. 1866-ben a poroszok fenyegették Bécset. Ugyanebben az évben Bécs megszűnt a német birodalom fővárosa lenni. 1873-ben tartották a Bécsi világkiállítást; végül 1890-ben olvasztottak be Bécsbe 51 közeli falut és helységet. A 20.század elejére a lakossága már meghaladta a kétmillió főt.

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat